04
Nov

Erzsébet – királynéi testben Sissi-lélek

Egyes szerzők véleménye szerint neve: Sisi, melyen mindenki ismeri, az Elisabeth közismert becéző változatának, a Lisinek félreolvasásából ered. Erzsébet családjában előszeretettel használtak becéző neveket: Ludovika hercegnő Mimiként, nővére, Ilona Neneként is ismert. Számos nyelvben (pl.: francia, spanyol) Sissi változatban is szerepel, ahogyan Magyarországon is nevezzük őt.

 Mi hát Erzsébet királyné oly különös életigenlése?

Mondjuk ki bátran alapvetően a Sissi-lelkület. Mit értek ez alatt? Életének utolsó évtizedét meghatározza fia váratlan halála és a tragédia feldolgozhatatlansága, illetve a haláleset jellegéből következő, halálig kísérő lelkiismeret-furdalás. Rudolf 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága Erzsébetet rendkívül megviselte. Teljesen átadta magát a gyásznak, ezt követően kizárólag fekete ruhát viselt, reprezentációs kötelezettségeit minimálisra csökkentette.

Erzsébet szomatikus és pszichoszomatikus betegségei súlyosbodtak. Mégis ebben a súlyosan depressziós állapotban az életet választotta, élsportolói szinten űzte a lovaglást, utazott, legkisebb gyermekét, Mária Valériát nagy lelkesedéssel nevelte, verset írt, vallásfilozófiai kérdésekkel kezdett ismételten foglalkozni, ezt értem Sissiség, Sissi-lélek-lelkület alatt, amit a híres, ötvenes években készült Sissi filmben a címszerepet alakító Romy Schneider nagyon jól fogott meg. És persze a fokozott szellemi megterheléstől remélte gondolatai elterelését, e célt szolgálták egyébiránt görög tanulmányai is és a magyar nyelv elsajátítása, mert felettébb szerette a magyarokat.

Erre szép példa az alanti Mikszáth idézet – mármint a magyarokért rajongásra, egyben az életigenlésre: „A királyné lesüti fejét … és ez a hófehér arc egyszerre csak elkezd pirosodni … mindig jobban-jobban. Először csak nem olyan fehér többé, azután olyan, mint a frissen szűrt tej, mintha rózsaszínnel volna befuttatva, azután piros lesz, mint az élet, piros, egészen piros. Milyen káprázat! Ferenc József király mellett ott ült egy életpiros királyné. Egy percig tartott az egész. Szemei tágra nyíltak, a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könnycsepp buggyant ki. Százan és százan látták a drága cseppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét.”

Erzsébet birodalmi császárné és magyar királyné volt, de ha szigorúan vesszük a származását, sem osztrák, sem magyar nem volt, hanem német, pontosabban bajor. München környékén, Bajorországban született 1837-ben, szerette a magyarokat, legendásan szép és kedves nő volt.

Unokatestvérek házasságai

Eredeti neve Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, I. Ferenc Józsefnek, a Habsburg birodalom császárának és Magyarország királyának felesége, Erzsébetnek hét testvére volt, sorrendben ő volt szülei harmadik gyermeke. Sissi karácsonyi ajándék volt, hiszen december 24-én született. Feljegyezték, hogy egy, már kifejlett foggal a szájában született meg, ami Bajorországban az életét végigkísérő nagy szerencse jelének számít.

Szülei első unokatestvérek voltak, azaz Sisi egy vérfertőző kapcsolatból született! Nemesi és uralkodócsaládok esetében azonban ez nem volt  szokatlan dolog, sőt, teljesen bevett szokás a közeli rokonokkal való házasodás. Egyik nővérét, Ilonát gyerekkora óta úgy nevelték, hogy ő lesz majd Ferenc József felesége. Az első találkozásukkor azonban az akkor 23 éves császár első látásra beleszeretett a kijelölt menyasszony húgába, az alig 16 éves Erzsébetbe.

Erzsébet és Ferenc József 1854-ben esküdtek, az ifjú feleség még 17 éves sem volt ekkor! Ha meglepődtünk azon, hogy Sissi szülei unokatestvérek voltak, most még jobban meg fogunk, hiszen Sisi és Ferenc József szintén unokatestvérek voltak! Ferenc József édesanyja, Zsófia és Sissi édesanyja, Ludovika édestestvérek.

Sissi-nek és Ferenc Józsefnek tehát ugyanaz a személy volt a nagypapája: I. Miksa bajor király. Az esküvőhöz a vérfertőző kapcsolat miatt be kellett szerezni a pápa engedélyét is.

Sissi és Ferenc József az uralkodóházaknál ritkaságszámba menő szerelmi házasságot kötött, ami azonban, leginkább a császár munkamániája és Zsófia főhercegnő, – aki ugyebár egy személyben volt Sissi nagynénje és anyósa – ellenszenve és mesterkedései miatt nagyon hamar megromlott. Sissi négy gyermeket szült: három lányt és egy fiút.

Ferenc József teljesen elhanyagolta Sissit, leginkább munkájának és szeretőinek élt, így Sissi harminc éves korára beteges, depressziós, magányos nővé vált. Lelki eredetű betegségek kínozták, teljesen elhidegült férjétől, és gyógyulást keresve gyakran fordult meg a tengernél, mint például Korfu szigetén.

Rendkívül szép nő, darázsderékkal, több kilós hajzuhataggal és csúnya fogakkal

Sissi legendásan szép nő volt. Egyetlen szépséghibája volt csupán: Fogai nagyon csúnyák voltak. E feletti szégyenében sosem nevetett, sőt, sosem mosolygott nyilvánosan, és ahol csak tudta, kerülte a beszélgetést is. Hűtlenkedő férjétől ráadásul nemi betegséget kapott, ami miatt amúgy sem szép fogai elfeketedtek, majd kihullottak. Idős korában egyes beszámolók szerint műfogsort használt.

Szépségét tudatosan ápolta. Csodaszép, bokájáig érő, sötétbarna haját napi két órán át ápolták-fésülték az udvarhölgyek. A hajzuhatag több kilót nyomott, a nagy súly miatt sokszor fájt a fejbőre, feje és nyaka. Haját tojással, mézzel, konyakkal kezelték, hogy minél fényesebb legyen. A hajmosás, melyre háromhetente került sor, egy egész napig tartott. Alakja legendásan karcsú volt. 172 centiméteres testmagasságához képest csupán 50 kiló volt. Formáját a sportnak (lovaglás, torna), az állandó fogyókúrának és az egészségtelenül szorosra húzott fűzőnek köszönhette.

Személyesen választotta ki férje szeretőit

Megromlott házassága miatt menekült Bécsből. Rengeteg időt töltött Gödöllőn, Svájcban és a már említett Korfu szigetén. Néha évekre eltűnt Bécsből: utazgatott, jótékonykodott.

Annyira elhidegült férjétől, hogy irtózott a testi kapcsolattól. Akármilyen hihetetlen, de személyesen választotta ki férje szeretőit, csak hogy megússza az együttléteket. Legjobban sikerült választása egy Katharina Schratt nevű színésznő volt, aki utolsó éveiben a császár félhivatalos szeretője lett, olyannyira, hogy Ferenc József végrendeletében komoly összeget hagyott rá.

A merénylet

Minden szülő elképzelhető legnagyobb tragédiája gyermeke halála. Sissinek két gyermeke elvesztését kellett megélnie: elsőszülött lánya, Zsófia két éves korában, tífuszban halt meg, egyetlen fia, a trónörökös Rudolf herceg pedig a császárral való politikai és személyes ellentétek, valamint szerelmi okok miatt öngyilkosságot követett el.

Sissin életének utolsó éveiben, mint említettük, elhatalmasodott a depresszió, álnéven utazgatott Európa-szerte udvarhölgyével, egyedül ebben lelt némi örömet. Egyik ilyen útja során felkereste Svájcot is. 1898. szeptember 10-ét írtak, amikor Genfben hajókázni indult az őt kísérő Sztáray Irma grófnővel, amikor egy férfi váratlanul odalépett hozzá, fellökte, majd elszaladt. Sissit a magyar grófnő felsegítette a földről, majd felkísérte a hajó fedélzetére.

Amikor a vízi jármű elindult, a 60 éves császárné hirtelen elájult. Sztáray Irma grófnő ekkor fedezte fel rajta a sebet, és döbbent rá, hogy a férfi nem fellökte, hanem egy kihegyezett reszelővel szíven szúrta a császárnét. A hajó visszafordult, de mire kikötött, Sissi eszméletét vesztette és a parton hamarosan meghalt.

Így áll ma is egymás mellett egykori férj és feleség Budapest szívében – hidak formájában

Halála különösen sokkolta a magyarokat, hiszen nagyon népszerű volt nálunk. Közismert volt a magyar nemzet iránti szeretete, történészek szerint komoly befolyást gyakorolt férjére, hogy létrejöhessen az 1867-es kiegyezés. Halála után Magyarországon több szobrot kapott, de róla nevezték el Budapest Erzsébetváros nevű városrészét, a később csatlakozott Pesterzsébetet, ahogy több más közterületet is.

Az ország egyik legforgalmasabb hídja, a budapesti Erzsébet-híd is az ő emlékét őrzi. A régi Erzsébet-hidat egyébként még Sissi életében kezdték el építeni, de a II. világháború végén a német csapatok felrobbantották. 1964-ben adták át a jelenleg is használt, modern, fehér színű hidat. Az pedig csak hab a tortán, hogy a közvetlenül mellette büszkén álló, csodaszép, zöld színű Szabadsághidat eredetileg Ferenc József- hídnak hívták. Így áll ma is egymás mellett egykori férj és feleség Budapest szívében – hidak fémtestében.

Batári Gábor




A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1093 Bp., Mátyás u. 18. Tel: 06-1/217-0404

Adószám: 19009557-2-43

Copyright © 2015. Minden Jog Fenntartva.

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu