Elismerésről, orvosi pályafutásról, személyes és szakmai sikerekről, egészségfejlesztésről, emberségről, szeretetről beszélgettünk Dr. Juhász György friss Batthyány-Strattmann díjas főigazgató-főorvossal, aki több fontos érdeme mellett A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány egyik főalapítója, holisztikus szemléletben is gyógyító, elkötelezett egészségmegőrző életigenlő orvos.

- A Magyar Egészségügy Napján, Semmelweis napon Batthyány-Strattmann-díjat kaptál, amihez ez úton is nagy tisztelettel és még nagyobb szeretettel gratulálok! Hogyan tudtad meg, hogy megkapod, hogyan érezted magad a díj-átadón?

- Kicsit zavarban is voltam: mit keres a csizma az asztalon... hiszen olyan kiválóságok között volt megtiszteltetésben részem, akik hatalmas eredményeket produkáltak a saját területükön és olyan beosztásban is vannak, ahol cselekvési módjuk is van. Picit szorongtam, megmondom őszintén, nem is értettem igazán, hogy mit keresek itt, hogy mivel érdemeltem én ezt ki. Aztán elgondolkoztam, végiggondoltam az életemet, hogy hány gyermek született nálam, hány álmatlan éjszakám volt. Elgondolkoztam, hogy negyvenöt éve nem követtem el műhibát, nem volt szülési sérült gyermekem, nem kellett utánam operálni még egyszer egyetlen egy műtétet sem. Nem ment szét egyetlen egy gátam sem, nem vesztettem el csecsemőt, nem vesztettem el anyát, még csak úgy sem, hogy egy életre maradandó károsodást szenvedtek volna. A szülészeti életutam úgy tudom sikeres volt és szerencsés. A szülészet az a szakma, ahol türelem, szerencse, tudás egyaránt kell. Ez az orvos-szakmai rész.

Szervezési tevékenység is áll mögöttem, több intézményben voltam szervezői minőségben, dolgoztam a Fővárosi Tanácsnál még annak idején, amikor több intézménynek az instruktoraként őket irányítottam, utána kórházi főigazgató-helyettes voltam. Működtettem önállóan kis intézményt a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet megbízásából egy anonim szűrőállomást és tanácsadó szolgálatot, és voltam rendelőintézeteknek a vezetője, most a csepeli Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál. Talán még a rólam elterjedt hírek közt szerepelt az is, amit a mostani kormányzat pozitívan vehetett, hogy erősen ellenzem az abortuszt, sőt kifejezetten gyilkosságnak tartom, akárki akármit mond. Természetesen nem a genetikailag életképtelen magzatokról van szó, hanem amikor az életképes magzatokat elpusztítjuk. Nem hibáztatom ezért az anyákat, hiszen ők kényszerhelyzetben vannak. Nem volt még egyetlen nő sem, aki boldog, hogy abortálhat, hanem az érdekviszonyok sajnos ebben a társadalomban úgy artikulálódtak, hogy kényszerhelyzetbe kerültek lányok, asszonyok, akiknek el kellett végezni ezt a beavatkozást. Sőt ennél több is volt e mögött.

Úgy érzem, egy politikai áramlatnak a tudatos nemzetirtási gyakorlata volt ez. Hiszen azt elérni egy populációban, hogy egy hatgyerekes családideál után néhány évtizeddel kétszázezer abortusz történjen, csak egy rafinált és tudatos agymosás eredménye lehet, aminek nyilván az volt a célja, hogy eltüntessenek bennünket a föld színéről. Én ez ellen a tendencia ellen vagyok és teszek is a magam módszerével. Lehet, hogy talán ez is benne van ebben a díjban, de mindenképpen benne van a családom, akik támogattak ebben, a munkatársaim, akik segítették a munkámat, a feletteseim, akik lehetővé tették és támogatták ezt a tevékenységet és mivel itt vagyunk Csepelen, benne van egész Csepel is, mivel itt állt módomban kifejteni, minden ellenlábas ellenére is, ezt a tevékenységet.

- A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány mindenkori – 1985-ös és 2017-es alapítója is vagy, ami már 1985-ben azért jött létre, mert orvosként úgy gondoltad, hogy az embert holisztikus szemléletben érdemes megközelíteni a hagyományos egészségügyben is. Más közhasznú és közéleti tevékenységet is folytatsz, sok civil szervezet kötődik a nevedhez...

- Munka nélkül nem lehet élni, társadalmi tevékenység nélkül sem, ha az ember szívén viseli embertársai sorsát, akkor látja a tennivalókat, ami van bőven. A rák ellen, az emberért, a holnapért! Alapítvánnyal kezdjük. Az Országos Onkológiai Intézetben dolgozva ráláttam a hazai és a nemzetközi statisztikákra, kiemelkedően magas volt Magyarországon a rákhalálozás, ma sem állunk a sor végén, sajnos. Akkor arra gondoltunk, hogy a daganatkeltő tényezők nemcsak kémiailag jönnek létre, hanem a fejekben is. Ugyanis a holisztikus orvoslás egyik alapja, hogy minden fejben dől el. Olasz kutatók rákszűrő trendeket végeztek introvertált, szorongó, önagresszív pszichéjű embercsoportok között és jóval nagyobb számban emeltek ki közülük megbetegedetteket vagy megbetegedés előtt állókat, mint az átlag populációban. Tehát a fejekben van nagyon nagy baj. Ebben az országban is.

Még nem múlt el az a hatás, ami 1944-ben kezdődött, nem adták meg az embereknek az önbecsülést és az önbecsülés hiánya romboló. Attól az ember megbetegszik, amikor elkezdi a rákényszerített kisebbségi érzést kompenzálni. Ez mind-mind különböző megbetegedésekhez vezet, így daganatokhoz is. Ez adta az instrukciót a többi tevékenységemhez is, hiszen részt veszek a Nemzetőrségben, én alapítottam az Angyal István Egységes Magyar Nemzetőr Egyesületet, részt veszek a Székely Katasztrófaelhárítás és Polgári Védelem munkájában, egyrészt azért, mert a nemzeti oldalt képviseli, másrészt mert ifjúsággal van lehetőségünk foglalkozni, a nevelésükkel, amiben a haza védelmét, szeretetét helyezzük központba, illetve a Székely Katasztrófaelhárítás a Székelyföld szeretetét jelenti. Ezekben a szervezetekben az emberek megtalálják azokat a teendőket, amelyekkel kiteljesíthetik az életüket és valóban társadalmilag hasznos tevékenységet végezhetnek. Ezek a legfontosabbak, de örömmel támogatok minden olyan gondolatot, ami előreviszi a társadalom konszolidálódását, hiszen óriási ellentétek feszülnek ebben az országban, és Európában is. Jobb lenne alapvető dolgokban egyezségre jutni és egymást támogatva élni az életünket, hiszen olyan rövid a hetven-nyolcvan év, ami általában adatik, nem kellene gyűlölettel eltölteni, hiszen a gyűlölet öl, azt is öli, akit gyűlölnek és azt is, aki gyűlöl.

- Dr. Batthyány-Strattmann László a szegények gyógyításához való viszonyáról volt híres, éppen ezért fontos küldetése lehet egy orvosnak, hogy a szegényeket másképp közelítse meg?

- Itt az a paradox helyzet alakult ki – ennek is történelmi háttere van –, hogy a társadalom működéséhez létrehoztunk rendszereket, amiknek eredendően a társadalom tagjai – a honpolgárok, az egyszerű emberek kellene legyenek a kedvezményezettjei. De mégsem úgy alakultak a dolgok, hanem a honpolgárok kiszolgáltatottjai lettek azoknak a rendszereknek, amik őket hivatottak kiszolgálni, mivel egykor az emberek egyfajta társadalmi szerződésben lemondtak fontos jogaikról, hogy cserébe az állam megvédje őket, és az alapvető igényeiket kiszolgálja. Így a népfelség alapján az állam tartozik a lakosságnak, nem kegyet gyakorol például az egészségügyi szolgáltatás esetén sem, tehát a gyógyuláshoz való jog alapjog, sőt az egészségfejlesztéshez való jog is.

- A rák ellen... Alapítvány onko-segítő szolgálat teszt-programját elindítjuk idén a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatban, ez is főigazgatói pozíciódban kapott „zöldlámpát”, tükrözi a humánus hozzáállásodat a daganatos emberek segítéséhez.

- Szörnyű dolog, amikor az ember egy frissen közölt rákdiagnózissal magára van hagyva. Ha valaki daganatdiagnózissal rendelkezik, gyengévé válik, az egész közeg körülötte megváltozik, megfagynak a mosolyok, mesterkéltté válnak a hozzátartozók, sajnálat ül el az arcokon, hiszen ők sem tudnak mit csinálni. Ahogy mindenkor lenni szokott, a gyengékhez tapintatosan, de elhúzódva viszonyulnak. Ezért nagyon fontos az, amit az alapítvány elindított, nem lehet egyedül hagyni az embereket ezzel az óriási gonddal, és ha valóban segíteni tudunk, ez nemcsak szakmai segítséget jelent, nemcsak egy betegút protezsálást, hanem nagyon komoly lelki támaszt és együttérzést. Olyan szakemberek fognak benne közreműködni, akik ismerik a betegség mivoltát, ismerik a betegben lezajló lelki és fizikai folyamatokat és a pozitívumokra rá fognak tudni erősíteni és remélhetőleg sikerrel adnak – kérésre – tanácsot, hasznos információkat. A jól informáltság, a támogatott közeg a gyógyulás lehetőségeit nagyban megnöveli.

- Vállalkozó szellemű vagy és bátor, főigazgató főorvosi székedben vállalod modellértékűen, hogy a szeptemberben nyíló Revitality Egészségközpont komplementer gyógymódokat szolgáltasson, egy kiegészítő utat mutatva az oda betérőknek. Hogy született meg az ötlet, hogy legyen egy ilyen szinte egyedülállóan a csepeli rendelőben?

- Mindenképpen a holisztikus gondolkodásmód vezetett benne. Most nagyon csúnya dolgokat fogok mondani, ugyanis az orvostudomány nagyon eltolódott a kémiai gyógyításmód irányába, különböző szereket adunk a betegeinknek, amiknek komoly mellékhatásai vannak, sőt halálos mellékhatásokat is ismerünk bőven. Holott a célunk az lenne, hogy a betegeket meggyógyítsuk, azonban úgy tűnik, hogy nem teljes mértékben ez a cél. Azt látom, hogy az orvostudományi egyetemen nem igazán orvosokat, hanem inkább gyógyszerügynököket képeznek. Fogalmuk sincs a holisztikus gyógyításról, még a gyógyításról sem, csak a kezelésről. Más a gyógyítás és más a kezelés, mert a gyógyszergyáraknak az az érdeke, hogy minél több beteget kezeljenek, ezzel bent tartsák őket a rendszerben.

- Tudom, hogy egészségtudatos vagy, mit teszel érte, fussunk végig A rák ellen... Alapítvány ismert virágja 12 szirmán...

- Ha viccelni akarok, akkor Churchillt idézem, a whisky, a szivar és semmi mozgás. A magam részéről a legjobb egészségmegőrző dolognak a motivációt tartom, az hogy mindennap van teendőm, célom, ehhez mozogni kell, frissen kell tartani az agyam, olvasni kell, tanulni. Igyekszem teljesen lekötni minden vegyértékemet. Egyet hiányolok a napi rutinomból: a tényleges mozgást; biciklizni szoktam, de ritkán azt is, nagyon szeretnék rendszeresen úszni. Azt viszont mindig mondom: azt kell csinálni, ami jól esik, az erőltetés még a testmozgásban is ártalmas. Ugyanez vonatkozik a táplálkozásra is. Sok minden, amiről azt mondták, hogy ártalmas, kiderült, hogy éppen hasznos. Itt van szerepe az Életigenlők magazinnak, mivel az egészséges életmódhoz hiteles tájékoztatás, ismeretek kellenek. Ehess, ihass, ölelhess, a mindenséggel mérd magad, ahogy József Attila mondja. Ezeken kell munkálkodni, vegyük tudomásul, hogy az emberek fölött van az ég, a szellemi lények birodalma, akiknek létrehozója egy csodálatos Teremtő, akivel igenis lehet kapcsolatot tartani, és ha ez megvan, nyugodtan alhatunk és a virág minden szirmának üzenetét teljesíthetjük.

- Az őszi magazinban foglalkozunk a kegyelemmel. Mi a véleményed a kegyelmi állapotról?

- Amikor az ember összhangban van Istennel. Fontos, hogy egyre többen elgondolkozzunk azon, mi is a kereszténység, ami nem egy tornaóra, ahol letérdelünk, felállunk... Nagyon tiszteletreméltó a misére járás, azonban én azt tartom kereszténynek, aki ismeri Jézus Krisztus életét, tanítását, és átérzi azt. Nem fog ugyan sikerülni, de törekszik úgy viszonyulni embertársaihoz, ahogy Jézus tenné. Ez a kegyelmi állapot.

Vajda Márta
(fotók: csepel.hu)

Már életében szentként tisztelték

Boldog Batthyány-Strattmann László herceg, a szegények orvosa

Dunakilitin látta meg a napvilágot ősi magyar főnemesi családban 1870. október 28-án. 12 éves volt, amikor váratlanul meghalt az édesanyja, ami mély nyomot hagyott a lelkében. Elhatározta, hogy orvos lesz, és ingyen gyógyítja majd a betegeket. A jezsuitáknál tanult Bécsben és Kalocsán, Ungváron érettségizett. 1896-ban a Bécsi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán doktorált kémiából, 1900-ban orvosi oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt kötött házasságot Coreth Mária Terézia grófnővel, házasságukból tizenhárom gyermek született. 1902-ben a köpcsényi kastélyban 25 ágyas magánkórházat alapított, letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, megszerezte a szemészorvosi oklevelet. Ingyen, emberszeretetből, gyógyította a rászoruló szegényeket, asszisztense a felesége volt. Az első világháború idején kórházát hadikórházzá alakította, és 120 ágyasra bővítette. Amikor Trianon után Köpcsény Ausztriához került, magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, ő pedig családjával körmendi birtokára költözött, ahol modern szemészeti magánkórházat létesített. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tanácsának tagja, 1917-ben az Akadémia tagja lett. 1923-ban a pápa a beteggyógyítás terén végzett kiváló munkájáért az Aranysarkantyú Rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1929 szeptemberében rákot diagnosztizáltak nála, novemberben a bécsi Löw szanatóriumban hólyagrákkal megoperálták, de már késő volt, 1931. január 22-án halt meg Bécsben. „Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a jó Istennek tetsző dolgokat cselekedjem” - foglalta össze küldetését végrendeletében. Sokan már életében szentként tisztelték. 2003. március 23-án a Vatikánban II. János Pál pápa boldoggá avatta.

eletigenlok.hu