Az őszi számunk aranyló avarban lépkedős, lelkünk felé hívogatós. Keskeny ez az ösvény, de ott lehet az igazi “szeretetbabérokat” aratni. Rengeteg vetés előzte meg ezt az aratást. A 33 év szakmaisága, és a szívünk kötelez.

 Ezért hoztuk létre a ma kor embere számára az Életigenlők magazint és médiaportált, ami hiánypótló, díjmentes és hiteles tartalomszolgáltatást nyújt a rákellenes egészséges életmód követőinek. A tájékoztatást és az egészségmegőrzést szolgálják a Könnyek helyett, tarts velünk! tavaszi szűrőkamionos programsorozat, a „Tanítások, tapasztalatok, mindenkinek! címmel készült onkorádiós riportok, valamint a rákellenes könyvtár, amit hamarosan megnyitunk a Csepelen berendezett új irodában, ami közösségi térként is fogadja az érdeklődőket.

Itt van ez az ősztéma… Mit kezdjek vele, mivel is keltsek kedvet hozzá, ezen töprengtem már napok óta, hisz én is csak a sült gesztenye és a sütőtök miatt fogadtam el, egyébként az elmúlás-sztereotípiákat hangoztattam én is, nyilván…

Most, ahogy érkeztek a cikkek, interjúk, a szerkesztések, képválogatások rengeteg inspirációt adtak arra, hogy tulajdonképpen az ember mi végre is van itt a földön. Azért, hogy megéljük a születés és halál misztériumát, legfőképpen azért, hogy ezt a két fontos állomást igazán a helyén kezeljük, de úgy, hogy a köztes időszakban megéljük az adott élethelyzeteket. Úgy kellene megközelítenünk a benne felkínálkozó szituációkat – ne nevezzük problémáknak, inkább feladatoknak –, hogy azokból megtapasztalásokkal, átlényegülésekkel jöjjünk ki egy újabb szakaszára életünknek. Ez a körforgás vesz körül bennünket, engem, téged, őket… mindenkit! Legyen tavasz, nyár, tél vagy most éppen ősz…

A hangoló megírásához a forrpontot a „Lelki egészség világnapja” adta, 1992 óta jeles napunk. Ha valaminek világnapja van, azt jelenti fontos és foglalkozni kell vele. Figyelemfelhívások, kiáltványok, kampányok sora irányítja rá olyan tartalmakra a figyelmet, amit a földi embernek észre kell vennie… De miért kell a jóra, helyesre mutató társadalmi célú hirdetés? Mert az ember eltért a forrástól!

A sok krónikus betegség, amivel a 21. századi ember megküzd – szív és érrendszeri-, immun- és daganatos megbetegedések – részben összefüggésbe hozható a lelki lefojtásokkal, negatív hatásaival. A pszichoszomatika fogalma ma már a hagyományos orvoslás asztalán is elfogadott tény. Ezek a betegségek és a természetes úton való – komplementer terápiás – kezelésük elvezetnek saját középpontunkba, oda ahol arra a kérdésre is válaszolnunk kell: ismerjük-e és szeretjük-e saját magunkat?

A tartalom most is igazán gazdag, mondhatom örömmel „szeretetbabérokat” szüretelünk. Foglalkozunk a lelki sikolyainkkal, amihez a Manifesto és benne Cate Blanchett adta a terepet, hogy elmerüljünk bennük. A lelkünk mélységeihez vezető utakra Peller Mariann címlapsztorijában merészkedtünk, nagyon sok bólogatás közepette. A helyes evéseinkről is szólunk Erdélyi-Sipos Alízt meginterjúvolva, az okostányérba belekanalazva. A szájüregi rák megelőzésére is felhívjuk a figyelmet Dr. Mensch Károllyal készült riportban. A rózsaszín október sokak számára ismert kampányhónap, a melldaganat és szoptatás összevetésével hívja fel rá a figyelmet dr. Svastics Egon onkológus írása.

Mindezek mellett számtalan kiváló írás mutatja be nekünk, hogy még mitől is maradhatunk lelkileg egészségesek: ha balkezesnek születtünk, maradjunk azok, vegyük le álarcainkat, legyünk lelkileg csiszoltak, de ne őrüljünk bele, boldoguljunk, ne csak a megfeleléseinket hajszoljuk, olykor-olykor pihenjünk meg, és a lefojtásainkat engedjük ki szép lassan, és azok a jó dzsinünkké válnak. Csak nyerhetünk vele: egészséget és a boldogságot, mellékhatások nélkül!

Minden kedves olvasónak az őszi Életigenlők oldalaival kívánom: szeresse saját magát és hagyja magát szeretni!

Vajda Márta
főszerkesztő