17
Apr

Le sem tagadhatjuk, árulkodó anatómia

 

Annak ellenére, hogy naponta látjuk, mégis leginkább csupán annyit figyelünk meg embertársainkon, hogy például szép, vagy nem szép, telt, vékony, magas, alacsony. Mégis a testünk mennyi mindenről árulkodik. Annak ellenére, hogy nem sok figyelmet szentelünk neki, megmutatja kik is vagyunk valójában.

 A vádli formája széppé teszi a lábat. Az éjszakai vádli görcsök oka a napközben felhalmozódott tetemes érzelmi felültség. A teljes vádli izomzatot az Achilles-ín függeszti fel a sarokra. Akhilleust, aki a trójai háború hőse volt, anyja meg akarta védeni attól, hogy fiát a világban valami baj érje, ezért belemártotta az alvilági folyó, a Sztüx halhatatlanságot ígérő vizébe. Valahol meg kellett fognia, hogy ne süllyedjen el egészen. A sarkát választotta, így ez maradt az egyetlen sebezhető pontja. Itt találta el Hektor nyila és ebbe halt bele fiatalon.

Szegény lábboltozatunknak is mit kell kiállnia, túl szűk lábbelibe kényszerítjük. A régi Kínában egészen addig elmentek, hogy szorosan lekötötték a kislányok lábát, megakadályozandó vele, hogy tovább nőjön. A lábujjak is árulkodhatnak: a karomszerű lábujjak görcsösen kapaszkodnak. Tulajdonosuk fenyegetve érzi egzisztenciáját, ég a vágytól, hogy talajt találjon magának és semmit se engedjen el. A nyugtalan lábak arról árulkodnak, hogy viselőjük állandóan „szaladna”, és leginkább elszaladna. A sarokállás azt jelzi, hogy az illető megtorpan az élet előtt, így biztosítja magát az élettől kapható pofonok ellen. A tömött izmos lábakkal rendelkezők hajlamosak némi modorosságra. A gyenge lábakkal rendelkezőknek nehezére esik a saját lábukon megállni, szükségük van rá, hogy valakire támaszkodhassanak.

Ki ne hallott volna a tenyérjóslásról. Más néven a chiromantia, valószínűleg Kínából vagy Indiából ered. Legkorábbi említése az i. e. 3000 körül keletkezett indiai Védákban található. Majdnem bizonyos, hogy a tenyérjóslást az egész ókori világban űzték, pl. Babilóniában és Egyiptomban is. Erre vonatkozó utalások találhatók a Bibliában, a zsidó Kabbalában, a Koránban és az i. e. IV.  származó kínai texusokban (vallási szövegekben). A XIII. században megjelentek az első olyan európai kódexek, amelyekben részletes leírások szerepelnek a kézről. A XIV. és XV. századbeli kódexekben már a tenyérvonalak részletes jelentéséről is olvashatunk. 1650 és 1780 között a tenyérjóslást klasszikus tantárgyként tanították a német egyetemeken. A századfordulón az ír születésű Louis Hamon gróf, ismertebb nevén Cheiro arról vált híressé, hogy az emberek sorsát kezük kormozott, papíron hagyott lenyomatából olvasta ki. Többek között olyan híres embereknek mondta meg sorsát, haláluk körülményeit és időpontját, mint Edward walesi herceg, II. Miklós orosz cár, Umbertó olasz király és Raszputyin. Cheiro 1936-ban  Kaliforniában halt meg, pontosan ott és akkor, amikor és ahogyan azt magának megjövendölte.

A szögletes kéz és szögletes tenyér valószínűleg technikai érdeklődésű személyiséget jelent. A kerekded kezű emberek társaságkedvelők, és szeretik a változatosságot az életükben, míg a hosszabb vékonyabb kéz megfontolt elmélkedő típusra, a kicsi görcsös karomszerű kéz hidegszívűségre és anyagiasságra vall. A bütykös, vagy csontos kéz az elgondolkodó személyiségre jellemző. A feszesen párnázott kis kéz mohóságra és önzésre utalhat, míg a nagy, húsos – lassúságra és lustaságra. A kézrátételes gyógyításról is érdemes szót ejteni. A középkorban is népszerű, elterjedt volt, több uralkodó is volt, aki kézrátétellel gyógyított.

A történetírók szerint Hitvalló Edward angol király és I. Fülöp francia király gyógyított először. Nem sokkal a  királlyá választása után történt, hogy Edward a templomba menet egy leprás mellett haladt el. A kíséretében lévők megpróbálták elküldeni a leprást, de Edward  rájuk szólt, hagyják békén. Ekkor a leprás így szólt a királyhoz: „Az Élő Isten nevében ünnepélyesen felkérlek uram, hogy a hátadra véve vigyél be a templomba!.” Udvaroncai tiltakozása ellenére Edward lehajolt és utasította embereit, hogy a leprást emeljék a hátára. Imát mondott a gyógyulásáért és belépett vele a templomba, mire a leprás visszanyerte egészségét. Amikor a hagyományos kezelési eljárások, praktikák, sebészeti beavatkozások hatástalannak bizonyultak, a betegek az egyházi elöljárók által rendszeresített szertartásokon igyekeztek elérni, hogy a királyi kéz érintésében részesüljenek. IIV. Henrik a XV. századan vezette be a kézrátételes szertartásokat, egy pénzérmét is adományozott a betegeknek.

Voltak uralkodók, akik mint például I. Erzsébet, aki nem gyógyított kézrátétellel, csupán imádságot mondott a betegért, osztott némi alamizsnát, magát a gyógyítást pedig Istenre és az orvosokra bízta. Az arc olvasásának művészete is a régi korokba nyúlik vissza. Kínában már a nagy vallásalapító Konfucius idejében is virágzott a Siang Mien, az arc jegyeinek tanulmányozása, mint tudományág.  Konfuciustól származik többek között a következő bölcs mondás is: „A gyermek nem tehet arról, hogy milyen az arca, a felnőtt ember azonban maga felelős a külső megjelenéséért.” Tsin-Che-Wong császár – aki az i.e. 221. esztendőben a Középső birodalom ura volt – példája tanúsítja, milyen rendkívül komolyan vették az uralkodók az arcból való olvasás tudományait. A hataloméhes önkényúr az országban létező összes könyvet elégettette – részben a Konfuciusz idejéből származó felbecsülhetetlen írásokat és köztük az arc jegyeinek értelmezéséről szóló műveket is. Jó oka volt rá, hiszen az írások alapján könnyen kiderülhetett volna róla, hogy gonosz és alattomos zsarnok.

Később a nyugati kultúrák is átvették a fiziognómia ősi művészetének a tudományát. Johann Kaspar Lavater aki 1741 és 1801 között élt, és kora legismertebb fiziognómusa volt. A jellemvonást és az arcvonásokból történő jóslást mesterfokon űzte, fő műve az 1775 és 1778 között megjelent Fiziognómiai Vázlatok, melyet számos nyelvre lefordítottak, és 100 éven keresztül tanították. Két évszázaddal korábban, 1586-ban Giambattista Della Porta nápolyi természettudós, aki a fiziognómusok főpapjának számított, megírta az Emberi Fiziognómia című könyvét.

Aki értelmezni tudja az arc jegyeit, bárkinél jobban kiismeri embertársait. Ha valakinek mindig nedves a szája sarka, az a hasnyálmirigy rendellenes működésére utal. Ha a két szemöldök összenőtt, az illető hajlamos máj, vese, lép, vagy hasnyálmirigy zavarokra. A sasorr a merészségre, a nagy, formátlan orr pedig esetlenségre, ügyetlenségre vall. A pisze orr, olyan gyermekre emlékeztet, aki folyton kotnyeles, kíváncsi. Ha valaki nem bírja elviselni az élet terhét, nem csak szimbolikusan, de valóban lógatja a fejét. A merev nyak makacsságra utalhat. Az úgynevezett bikanyakú ember a földhöz ragadt erő jelképe. Tévedhetetlenül, intellektuális kételyek nélkül járja a maga útját, a saját erejéből, és a vele járó makacsság segítségével. Az erőteljes testből nyöszörögve hallható csipogó hang olyan emberről árulkodik, aki nem mer élni a lehetőségeivel, és nem képes kihasználni azokat. Szorong a saját erejétől és távolságot tart a testiségtől.

A fakó hang a megszeppent emberek sajátja, akik túl korán kényszerülnek arra, hogy meghunyászkodjanak, és nem volt lehetőségük saját erejük kibontakoztatására és az önkifejezésre. Az embriológiai és genetikai kutatások megerősíteni látszanak a tényt, miszerint a gének domináns szerepet játszanak az arcvonások kialakulásában. A Down-kór valamint az elmebetegségek is jellegzetes külső bélyegekkel mutatkoznak meg.

A váll tartása is árulkodó lehet. A felhúzott váll miatt behúzott fej, a félelem jele. A krónikusan behúzott váll azt mutatja, hogy az illető állandóan megfélemlített sokkolt állapotban van, és már egyáltalán nem tud megszabadulni a szorongástól. A csapott vállnak többet kell elviselnie a felelősségekből, mint amennyit elbír, tulajdonosa túl van terhelve, olyan benyomást kelt, mintha magára kellene vennie, a világ összes terhét. Az ördög hegedűseként ismert világhírű hegedűvirtuóz és zeneszerző, Niccoló Paganini különleges betegségekben szenvedett. Az extrém hosszú végtagokat jelentő Marfan-szindróma tízezerből egy embert érint, és az Ehlers-Danlos-szindrómában, ami – szokatlanul hajlékony ízületek  és a nagyon nyúlékony bőr.

Turi Emese

Életigenlők.hu




A rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1214 Budapest, Kossuth Lajos u. 152.

+36/1-217-0404, +36/1-476-0230

Adószám: 19009557-2-43

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu